Öt és fél éves fiamnál feltűnő volt, hogy nagyon érzékeny bizonyos hangokra, amik nekem fel sem tűntek. Nem csupán a hangerő zavarta, hanem bizonyos jellegű hangok, például a hajszárító, vagy olyan játékok hangja, amelyek dallamot adnak. Hallási túlérzékenysége miatt javasolták a szenzomotoros fejlesztést. Tényleg ez a megfelelő terápia, és ha belevágunk tartós lehet a javulás?
Kedves Zsófia!
Igen, hatásos lehet, de mindenképpen tudnia kell, hogy a hallási hiperérzékenység leggyakrabban előforduló tünetei hasonlóak ahhoz, amit Ön is említ. Ha ezekre felfigyelt gyermekénél, mindenképp érdemes megvizsgáltatni a terápia megkezdése előtt, a hallási túlérzékenység okát feltétlenül ki kell deríteni. Ez a vizsgálat gyermekpszichiátriai vizsgálatot jelent. Az autizmus spektrum zavar esetén például nagyon gyakori tünet ez a fajta ingerkeresés, ingerkeltés, vagy épp az ingerkerülés, mint túlérzékenység. Az utóbbinál jelentkezik a túlkiabálás, félelem a váratlan hangoktól, vagy amikor a gyermek a vihar vagy tenger zaját nem szereti, nem bírja a wc lehúzást, a fürdőkádat, vagy a kézszárítót stb. Megfigyelheti, hogy folyamatosan ütemes zajt kelt a gyermek, például morog, kopogtat, kocogtat. Ezekkel a technikákkal a gyermek szabályozza és kiszámíthatóvá teszi a bejövő ingereket. A zajkeltés gyakran örömforrás, kellemes és kielégítő ingert jelent. Ha kiderül a gyermeknél a túlérzékenység, vagy akár az autizmus spektrum zavar, akkor ilyen esetben eleinte a leghatékonyabb, ha nem terápiás helyzetbe kerül azonnal, hanem a környezetet alakítják a gyermek igényeihez. Léteznek szenzoros szobák, ha a szenzoros túlterhelés (vagy terhelés tudatos beiktatása) elkerülése fontos lehet. Arra kell gondolni, hogy a természetes és gyakran kellemes ingerek fájdalmasak és zavaróak lehetnek ebben az állapotban. Így lényeges az érkező ingerek előrejelzése a gyermek felé, és a fokozatos hozzászoktatás. Ha viszont nem javul a helyzet, akkor különböző biztonsági intézkedésekre is szükség lehet, pl. védőeszközök használatára (önsértő gyermekeknél védőruházat, zajérzékeny gyermekeknél fülvédő stb.). Ezzel párhuzamosan el lehet kezdeni a szenzoros integrációs terápiát, melynek során a központi idegrendszer ingerfeldolgozó képességének megerősítése és egyensúlyozása a cél. Mindenképpen gyermekpszichiáter szakember ad diagnózist, és javasol terápiát.
